Tisztelt Kovács László Ùr!
Az Ön kollégája, Mr. McCreevy Auszria Külügyminisztériumához szóló, október 12-ei, 2005/4510K(2005)4020 referenciaszámú levelében arra figyelmeztet , hogy az ausztriai állatvédelmi törvény vadállatok cirkuszban való tartásáról és közremûködésérôl szóló tilalma a cirkuszok szolgáltatói szabadságát megengedhetetlenül korlátozza.
Az Ön érvei szerint mindenki érdeke az állatvédelem, de nem szükséges a vadállatok cirkuszi tartásának teljes betiltása, hogy megfeleljünk ennek az érdeknek.
Szakvélemények a cirkuszi állatokhoz
A Wiener Umveltanwaltschaft 1996ban hozta nyilvánosságra a vadállatok cirkuszi tartásáról szóló tudományos szakvéleményét. Ennek a tudományos munkának a végkövetkeztetése egyértelmû:
"Csak az olyan állatfajok cirkuszos vállalkozásokban jövôbeni engedélyezése az általános cél, amelyek fajuknak, fajtájuknak és viselkedésüknek megfelelôen tarthatóak. Kifejezetten fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ezek a feltételek vadállatoknál alapvetôen nem adottak."
Ehhez a véleményhez csatlakozik 2005. aug.2-án egy közleményben az EU valamennyi állatvédelmi szövetségét egyesítô Eurogroup for Animal Welfare:
"Az Eurogroup véleménye szerint a vadállatok cirkuszi tartása sem etikai, sem állat- és fajvédelmi okokból nem helyes és ezért meg kell szüntetni; a végsô cél a vadállatok cirkuszi tartásának betiltása."
Tehát Ausztria állatvédelmi törvényének §27-a szerinti vadállatok cirkuszban való tartásának tilalmát az állatvédelmi eszme fejlôdésének tekintetében haladó szellemûnek kell tekinteni. A közeli jövôben más EU-államok követik és hasonló tilalmakat fognak bevezetni.
Az állatok cirkuszban való tartásának speciális problémái
Az, hogy az ausztriai állatvédelmi törvény 25§-a (vadállatok tartása) és fôleg a 28§-a ( vadállatok rendezvényeken való használata) nem tiltja sem a vadállatok tartását Ausztriában, sem valamennyi rendezvényen való részvételüket, nem ellentmondás. A probléma az, hogy a cirkuszok nem tudják az állandó helyváltoztatásuk miatt az állataikat fajuknak megfelelôen tartani, miközben a többi állattartó alapjában biztosítani tudja a fajnak megfelelô karámot. Ráadásul a vadállatok némely rendezvényen (pl. vadállatos fim forgatása) talán rövid idôre ki vannak téve stresznek, egyébként megszûnne az engedély, miközben a cirkuszokban szüntelenül ki vannak téve az elôadással járó stressznek és a helyhiánnyal jellemezhetô rossz tartási körülményeknek.
Az emberekre veszélyes nagyvadak cirkuszi tartása és közremûködésének feltétele az állatok közvetlen emberi érintkezéssel, un. direct contakt tartással, való idomitása. Ehhez azonban az állatok akaratát erôszakkal le kell törni, az állatgondozójukat túlerôben lévônek és érinthetetlennek kell tekinteniük. Ezzel ellentétben az állatkertekben és más állattartóknál, ahol nem szükséges a közvetlen ember-állat kapcsolat, lehetséges a protected contact vagy offhand managment tartás. Ennél a tartási formánál nem kell megtörni az állat akaratát, mivel az álltgondozók rácsokkal vagy más eszközökkel vannak védve az állatoktól.
Emberek veszélyeztetése
Egy további nézôpont a cirkuszi vadállatok emberekre való veszélyessége. Ha nagy, erôs és potenciálisan veszélyes vadálatokat cirkuszban emberekkel közvetlen kapcsolatban tartanak, akkor rendszeresen súlyos balesetek történnek ( lásd: http://circuses.com/attacks.asp).
1998 és 2002 között csak Ausztriában 4 cirkuszi állat által okozott emberi sérülés történt, egyszer egy teve taposott egy kisfiúra, kétszer harapott meg majom gyereket és 1998 júliusában a Belly-Wien cirkusz elefántja egy látogatót átemelt a korláton és összenyomta annak mellkasát. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett és az intenzív osztályon mesterséges kómában kellett tartani.
Lehetetlen az effektiv ellenôrzés
Ráadásul szinte lehetetlen az állatok cirkuszi tartásának engedélyezésénél az ellenôrzés, fôleg a karámok tekintetében, mivel a rövid, rendszertelen vendégjátékok során gyakran nem adott az idô az állattartási elôírások betartásának (és ezzel a szabálytalanságok megakadályozásának) ellenôrzésére. Erre szolgálhat példaként a német Barelli cirkusz 2003. áprilisi, bécsi vendégjátékának esete. Abban az idôben már relativ szigorú elôírások voltak a bécsi állatvédelmi törvényben a cirkusz 5 tigrisének tartása kapcsán, átmeneti szabályzásként a végleges tartási tilalomig. Az elôírások következtében a cirkusznak karámrácsot kellett bérelnie egy megfelelô nagyságú külsô karám felépítéséhez, mindenesetre ez a karám mindvégig felépítetlen maradt. A Verein Gegen Tierfabriken egyesület szüntelen megfigyeléssel tudta bizonyítani, hogy- alighogy elment a ellenôrzést végzô állatorvos- mind az 5 tigrist a teljes április 24-ét megszakítás nélkül a szállítókocsiban tartották.
Végkövetkeztetés
Tehát az egyetlen lehetôség, hogy megfeleljünk az állatok jólétével és életük védelmével kapcsolatos közérdeknek, az, hogy az állatok cirkuszi tartását alapvetôen és kivétel nélkül megtiltjuk. Ez az intézkedés indokolt és a szolgáltató szabadság indokolt korlátozását jelenti.
Ezért kérem Önt, tekintse példaértékûnek az állatok cirkuszban való tartásáról szóló ausztriai tilalmat és ne veszélyeztesse bármely EU irányában megtett panasszal.
Teljes egészében egyetértek Jörg Leichtfried EU-Parlamenti képviselô 2005. november. 15-ei követelésével:
Az állattvédelem abszolút európai érték kell, hogy legyen!
Tisztelettel: |
